Kalazanci Szent József a piarista rend alapítója
A Piarista Rend a tanításra létesült, s ezért egyetemi szakkollégiumunk is a keresztény tanárképzés és értelmiségképzés jegyében működik.
A Rend alapítója egy spanyol származású pap volt, aki Rómában ingyenes népiskolát hozott létre, hogy a kevésbé jómódú családok gyerekei is képzésben részesülhessenek:
A Rend alapítója egy spanyol származású pap volt, aki Rómában ingyenes népiskolát hozott létre, hogy a kevésbé jómódú családok gyerekei is képzésben részesülhessenek:
"Tudom, hogy szeretett József atya itt Rómában sok társulatnak és jótékony egyesületnek tagja volt, így a Szent Apostolok Társaságának is. Ez utóbbiban sokszor volt vizitátor és alamizsna osztogató. Ilyen alkalommal találkozhatott a Szent Dorothea plébánián az ottani plébánossal, és látta, hogy ez a plébános néhány kisdiákot tanítgat, és Isten iránti szeretetből ő is segített neki. Ez a szeretetszolgálat annyira megtetszett neki, hogy szegénylátogatásai és áhitatgyakorlatai után sokszor elment, hogy segédkezzen ezeknek a diákoknak az oktatásában. Ennek hatására alakította meg a Kegyes Iskolákat (Scholae Piae), hogy így segíthessen a szegényeken, és taníthassa őket a lelki életre és a tudományokra. Azt szokta mondani, hogy az iskolát a tudomány oktatására alapította, ami azonban csak csalétek a gyermekek odavonzására, hogy Isten félelmére taníthassa őket."
(frater Lorenzo Ferrarri visszaemlékezése, 1650)
1592 elején Rómában találjuk a 36 esztendős jószívű, de ambiciózus papot, hogy kanonoki javadalmat szerezzen. Itt Colonna bíboros fogadja házába és teszi meg teológiai tanácsadójának. 1602-ig lakik a bíborosi palotában a selyemreverendás spanyol pap. Javadalomszerzési kísérletei azonban sorra megbuknak.
Az itt töltött várakozási időt igyekszik kihasználni. Különféle karitatív közösségekben dolgozik, és próbál segíteni a rászorulókon. Sorsfordító találkozásai vannak. Elzarándokol Assisibe. Talán innen ered szerzetesi indíttatása. Találkozik a kármelita rend három kiemelkedő tagjával, akik majd fontos szerepet játszanak életének irányításában és rendjének elindításában. A rend megreformálójának, Avilai Szent Teréznek műveit jól ismeri. Sok helyen megfordul, és az eltelt évek alatt megismeri az anyagi és szellemi nyomorban élők sorsát. S lassanként lekopik róla a selyem.
Ekkortájt kezd formálódni benne a tanítás gondolata. Belép a Keresztény Tanítás Testvérületbe, és munkát vállal a San Dorothea templom ún. Vasárnapi Iskolájában mint hitoktató. Itt látja igazán, hogy az elemi ismeretek, az írás és olvasás elengedhetetlen a hitbe való bevezetéshez és a neveléshez. Ezért hozza létre itt az első ingyenes, hétköznap is oktató népiskolát 1597-ben. "Rómában már véglegesen rátaláltam arra, hogyan kell Istent szolgálnom: azzal, hogy a legkisebbekkel jót teszek. Ezt nem hagyom abba semmiért a világon." Iskoláját 1598-ban az árvíz teszi tönkre. Átköltöznek a belvárosba. Ekkor már több száz gyereket tanít és nevel néhány munkatársával.
1601 végén új épületbe mennek ismét, amely azonban már kifejezetten az övék. Itt jelenik meg az új iskola új neve először: Scholae Piae, azaz Kegyes Iskolák. "...Itt minden fizetés nélkül és pusztán szeretetből tanítják mindazokat, akik plébánosuktól szegénységi bizonyítványt hoznak, írásra, olvasásra, számolásra és hittanra. Azonkívül ellátják őket papírral, tollal, tintával, könyvekkel..."
Szándékuk, hogy megvalósítsák a pietas et litterae, azaz a hit és a tudomány, a vallás és a műveltség egységét. Járja át egymást e két terület! A tudomány hit nélkül gőghöz vezet és öncélúvá válik; a vallásosság pedig műveltség nélkül nevetség tárgya, botránykő lesz. Megalapozott, érthetően, színvonalasan előadott és képviselt hit és vallásosság az, ami vonzó, világot meggyőző és magával ragadó.
Az új kezdeményezés nem kerüli el a pápa figyelmét sem. VIII. Kelemen magára vállalja az iskolaépület bérleti díját, valamint engedélyezi az alamizsnagyűjtést. Az iskolában tíz pap és hét világi tanár dolgozik. Az írás, az olvasás, a latin és a hittan mellett nagy gondot fordítanak a számtan oktatására, ami akkoriban még nem volt általános. 1605-ben érsekséget kínálnak föl Kalazanciusnak, de akkor már nem fogadja el.
Társaival szerzetes-jellegű közösséggé, kongregációvá alakulnak 1617-ben. Kalazancius elkészíti szerzetesszabályzatát, a Konstitúciókat. A szentszéki jóváhagyást XV. Gergely pápától kapja meg Kalazancius műve. A klasszikus szerzetesi fogadalmak: a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség mellett arra is fogadalmat tesznek, hogy különleges gondoskodást fejtenek ki a gyermekek oktatása és nevelése terén.
Firenzében él ekkor Galileo Galilei. Szoros kapcsolatban vannak vele a piaristák, sőt a vak tudóst ápolják is. Kalazancius erre külön utasítja a házfőnököt:
"...és ha Galilei úr azt kérné, hogy Kelemen atya néha éjszaka is mellette maradjon, engedje meg neki. Adja a jó Isten, hogy minél többet tanulhasson tőle!"
A másik nevezetes kapcsolat Thomaso Campanellával volt. Kalazancius a frascati házban látja vendégül több hónapig a börtönből szabadult tudóst. Sőt rendi növendékeket küld hozzá, hogy filozófiát tanuljanak tőle. Campanella majd egy védőiratot is ír a piaristák érdekében Liber apologeticus címmel.
Amikor kiöregszik a tanításból és a szervezési feladatokból, akkor sem hagyja ott a gyerekeket. "Noha már elmúltam nyolcvan esztendős, én most is sokszor megyek kisegíteni az osztályokba, hol az egyikbe, hol a másikba. Így kellene tennie minden elöljárónak, ha nem is tenne többet, mint hogy felmondatná a leckét 10 vagy 12 kicsivel, minden alkalommal más és más osztályokba menve."
1648. július 31-én tölti be 92. életévét. Egy séta alkalmával megsérül a lába. Augusztus 2-án, mivel misézni már nem tud, a gyerekek miséjén állva áldozik. Ezt a jelenetet örökíti meg Goya "Kalazanci Szent József utolsó áldozása" című festményén. Ezután már feküdnie kell, többé fel sem tud kelni. Augusztus 25-én hajnalban befejezi földi pályafutását.
Az itt töltött várakozási időt igyekszik kihasználni. Különféle karitatív közösségekben dolgozik, és próbál segíteni a rászorulókon. Sorsfordító találkozásai vannak. Elzarándokol Assisibe. Talán innen ered szerzetesi indíttatása. Találkozik a kármelita rend három kiemelkedő tagjával, akik majd fontos szerepet játszanak életének irányításában és rendjének elindításában. A rend megreformálójának, Avilai Szent Teréznek műveit jól ismeri. Sok helyen megfordul, és az eltelt évek alatt megismeri az anyagi és szellemi nyomorban élők sorsát. S lassanként lekopik róla a selyem.
Ekkortájt kezd formálódni benne a tanítás gondolata. Belép a Keresztény Tanítás Testvérületbe, és munkát vállal a San Dorothea templom ún. Vasárnapi Iskolájában mint hitoktató. Itt látja igazán, hogy az elemi ismeretek, az írás és olvasás elengedhetetlen a hitbe való bevezetéshez és a neveléshez. Ezért hozza létre itt az első ingyenes, hétköznap is oktató népiskolát 1597-ben. "Rómában már véglegesen rátaláltam arra, hogyan kell Istent szolgálnom: azzal, hogy a legkisebbekkel jót teszek. Ezt nem hagyom abba semmiért a világon." Iskoláját 1598-ban az árvíz teszi tönkre. Átköltöznek a belvárosba. Ekkor már több száz gyereket tanít és nevel néhány munkatársával.
1601 végén új épületbe mennek ismét, amely azonban már kifejezetten az övék. Itt jelenik meg az új iskola új neve először: Scholae Piae, azaz Kegyes Iskolák. "...Itt minden fizetés nélkül és pusztán szeretetből tanítják mindazokat, akik plébánosuktól szegénységi bizonyítványt hoznak, írásra, olvasásra, számolásra és hittanra. Azonkívül ellátják őket papírral, tollal, tintával, könyvekkel..."
Szándékuk, hogy megvalósítsák a pietas et litterae, azaz a hit és a tudomány, a vallás és a műveltség egységét. Járja át egymást e két terület! A tudomány hit nélkül gőghöz vezet és öncélúvá válik; a vallásosság pedig műveltség nélkül nevetség tárgya, botránykő lesz. Megalapozott, érthetően, színvonalasan előadott és képviselt hit és vallásosság az, ami vonzó, világot meggyőző és magával ragadó.
Az új kezdeményezés nem kerüli el a pápa figyelmét sem. VIII. Kelemen magára vállalja az iskolaépület bérleti díját, valamint engedélyezi az alamizsnagyűjtést. Az iskolában tíz pap és hét világi tanár dolgozik. Az írás, az olvasás, a latin és a hittan mellett nagy gondot fordítanak a számtan oktatására, ami akkoriban még nem volt általános. 1605-ben érsekséget kínálnak föl Kalazanciusnak, de akkor már nem fogadja el.
Társaival szerzetes-jellegű közösséggé, kongregációvá alakulnak 1617-ben. Kalazancius elkészíti szerzetesszabályzatát, a Konstitúciókat. A szentszéki jóváhagyást XV. Gergely pápától kapja meg Kalazancius műve. A klasszikus szerzetesi fogadalmak: a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség mellett arra is fogadalmat tesznek, hogy különleges gondoskodást fejtenek ki a gyermekek oktatása és nevelése terén.
Firenzében él ekkor Galileo Galilei. Szoros kapcsolatban vannak vele a piaristák, sőt a vak tudóst ápolják is. Kalazancius erre külön utasítja a házfőnököt:
"...és ha Galilei úr azt kérné, hogy Kelemen atya néha éjszaka is mellette maradjon, engedje meg neki. Adja a jó Isten, hogy minél többet tanulhasson tőle!"
A másik nevezetes kapcsolat Thomaso Campanellával volt. Kalazancius a frascati házban látja vendégül több hónapig a börtönből szabadult tudóst. Sőt rendi növendékeket küld hozzá, hogy filozófiát tanuljanak tőle. Campanella majd egy védőiratot is ír a piaristák érdekében Liber apologeticus címmel.
Amikor kiöregszik a tanításból és a szervezési feladatokból, akkor sem hagyja ott a gyerekeket. "Noha már elmúltam nyolcvan esztendős, én most is sokszor megyek kisegíteni az osztályokba, hol az egyikbe, hol a másikba. Így kellene tennie minden elöljárónak, ha nem is tenne többet, mint hogy felmondatná a leckét 10 vagy 12 kicsivel, minden alkalommal más és más osztályokba menve."
1648. július 31-én tölti be 92. életévét. Egy séta alkalmával megsérül a lába. Augusztus 2-án, mivel misézni már nem tud, a gyerekek miséjén állva áldozik. Ezt a jelenetet örökíti meg Goya "Kalazanci Szent József utolsó áldozása" című festményén. Ezután már feküdnie kell, többé fel sem tud kelni. Augusztus 25-én hajnalban befejezi földi pályafutását.
